Süttő

Süttő Komárom-Esztergom megyében fekszik, a Duna jobb partján. Megközelíthető a 10-es úton és az Esztergom-Almásfüzitő vasútvonalon. Nevét a Séd-tőből eredeztetik. Az ősi magyar nyelvben a séd patakot, vízfolyást jelentett, ami itt torkollott a Dunába. E területéről számos régészeti lelet került elő. Alsó-Bikolnál bronzkori földvárat, a falutól délnyugatra vaskori halomsírokat tártak fel, de felszínre kerültek római kori emlékek is.

A település hagyományos mestersége, az erdő- és szőlőművelés mellett, a kőfaragás. A közeli Gerecse-hegységben található vörös mészkövet évszázadok óta bányásszák. A kibányászott köveket már Zsigmond és Mátyás király palotaépítéseinél is felhasználták. A hagyomány szerint Mátyás itáliai felesége, Beatrix révén kerültek olasz kőfaragók a faluba, akiknek emlékét olyan családnevek őrzik, mint Giacinto és Paruzelli. A kőfeldolgozás máig sok helybélit foglalkozat. A süttői templomot Batthyány József hercegprímás építtette a XVIII. század végén késő barokk stílusban. A település másik műemléki védettségű épülete a Bikolpusztán álló Reviczy-kúria. Az épület, mely egyidős a templommal, klasszicista stílusban lett átalakítva. A faluba ellátogató turistákat étterem, vendégház és vadászház várja.

források: http://hu.wikipedia.org/, http://www.vendegvaro.hu/, http://www.holvan.hu/hu/terkep/telepules/S%C3%BCtt%C5%91