Mecsér

A falu Győr és Mosonmagyaróvár között félúton fekszik, a Mosoni-Duna jobb partján, a Szigetköz, a Hanság és a Mosoni-síkság találkozásánál. Megközelíthető gépjárművel az M1-es autópályáról, vagy az 1-es főútról lekanyarodva, de távolsági buszok is járnak Mecsérre Győrből. Első lakói kardkészítő mesterek voltak. Egyes nézetek szerint innen származik a falu szláv eredetű neve is, mely kardművest jelent. Egy másik feltételezés szerint Mecsér a mocsár szóból alakult ki.
A késő középkorban és kora újkorban a település lakói már többnyire halászok, hajóvontatók és pásztorok voltak. A magyar folyami hajózóknak és hajómolnároknak két háza tekinthető meg a faluban, melyek a korabeli viszonyoknak megfelelően lettek helyreállítva.

Érdemes megtekinteni az 1900-ban felszentelt, Weinckheim grófok által emeltetett neoromán templomot, ahol minden év október 8-án tartják a Magyarok Nagyasszonya búcsúját.  Mecsér számos hagyományőrző, sport és kulturális rendezvénynek ad otthont, melyek közül a legjelentősebb a Ladikos Fesztivál. A fesztivál napján népzenei előadások, népi játékok, halételek és minőségi borok várják a látogatókat. A település legnagyobb turisztikai látványossága a rigópusztai tanya, melynek nádfedeles épületei és őshonos magyar állatparkja korhűen mutatja be az elmúlt századok pusztai kultúráját és mindennapjait. Emellett résztvehetünk itt sétakocsikázáson és malacsütésen, valamint csikósbemutatót és folklórműsorokat tekinthetünk meg. A csárdában felszolgált magyar ételkülönlegességek mellé cigányzene szól.

források: http://teszt.mecser.hu/ , http://www.vendegvaro.hu/, http://hu.wikipedia.org/, http://www.ideamg.eu/