Visegrád

Visegrád több mint ezer éves városa a Dunakanyar központi részén, a Visegrádi-hegyek koszorújában fekszik, Budapesttől 40 km-re. Autóval a 11-es főútról közelíthető meg, amely a Duna mentén kíséri végig a települést. Kikötőjéből kompok közlekednek Nagymarosra, ahol nyaranta Budapestről induló kirándulóhajók is kikötnek.

Kedvező adottságai miatt a történelem során fontos stratégiai szereppel bírt, mind a kelták, a rómaiak, az avarok és a magyarok számára. A római korban a pannóniai limes különösen fontos erődei és katonai tábora állt itt. A tatárjárás után IV. Béla és Mária királyné kezdte el építtetni a ma is látható kettős várrendszert, melynek részei a 328 méter magasan álló Fellegvár, az alatta lévő dombon lévő Alsóvár, valamint a Duna-parti Vízibástya.

Nemzetközi jelentőségűvé az Anjou királyok uralkodása alatt vált Visegrád. Károly Róbert az 1320-as években két, háromemeletes palotaszárnyat építtetett a Fellegvárban, majd 1323-ban ide tette át székhelyét. Ekkor került a városba a Szent Korona is. 1335-ben került megrendezésre a híres visegrádi királytalálkozó, melynek keretében Károly Róbert magyar-lengyel-cseh diplomáciai szövetséget hozott létre III. Kázmérral és Luxemburgi Jánossal. A kereskedelmi és öröklési kérdések megvitatásán túl az uralkodók és kíséretük fényűző vacsorákon, lovagi játékokon és vadászatokon vettek részt. 1991-ben az érintett országok létrehozták a „Visegrádi Négyek” együttműködést, tovább ápolva a közös hagyományokat.  Mátyás király uralkodása alatt újabb fénykorát élte a település. A reneszánsz udvarban a kor elismert személyiségei, köztük filozófusok, irodalomtudósok és művészek fordultak meg. Mátyás nagyszabású építkezései során nyerte el a késő gótikus elemekkel gazdagított palota végső formáját.

A hajdan volt lovagi játékokat eleveníti fel a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok három napos programsorozata. A történelmi hűséget szem előtt tartva kerülnek megrendezésre, több mint ezer kosztümös részvételével a királyi menetek és a lovagi tornák. A játékokat kísérő vásár a középkori városok hangulatát idézi. Különböző mesterségek bemutatása mellett az érdeklődők a középkori fegyverek használatát is megtanulhatják. A település másik két jelentős rendezvénye a Zenés Nyári Esték és a Reneszánsz Estek. A Mátyás Király Múzeum kiállításai a Királyi Palotában, a Salamon-toronyban és a Főesperesi templomban tekinthetőek meg. A kiállítás a vár történetét és Mátyás király reneszánsz udvarának életét mutatja be, korabeli tárgyi emlékek szemléltetésével. 

Visegrádra nem csak történelmi emlékei, hanem a környező Visegrádi-hegység és Pilis természeti kincsei miatt is érdemes ellátogatni. A növényi és tájképi ritkaságokban bővelkedő vidéken két tanösvény, erdei játszóterek és táborozóhelyek várják a bakancsos turistákat. A Mogyoró-hegyi kirándulóközpontban többek között vadaspark és az Erdei Művelődés Háza található, mely különösen családok számára ideális célpont. A gyerekek és a felnőttek körében is igen népszerű a Nagyvillám kilátó mellett kanyargó bob pálya, mely télen és nyáron is használható. A Visegrádra látogató turistákat vendégházak, panziók, kastélyszállók és négycsillagos termálhotel várja.  

források: http://www.vendegvaro.hu/, http://hu.wikipedia.org/, http://www.visegrad.hu/, Dr. Dénes György: Budapest és a Dunakanyar. Carthographia, Budapest. 2001