Szigetcsép
Turizmus
Hivatalos honlap: http://www.szigetcsep.hu/
Települést bemutató honlapok: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szigetcs%C3%A9p
http://www.vendegvaro.hu/Szigetcsep
Kulturális és konferenciaturizmus
- műemlék, műemléki jelentőségű terület (országos jelentőségű), egyéb épített örökség (helyi jelentőségű)
Egyéb szolgáltatások
- gyógyszertár
http://aranyoldalak.hu/szigetcsep/patika/index.mtt
- orvosi rendelő
- posta
http://www.mapinform.hu/city/szigetcsep/1/
- étterem
Információk
település neve |
Szigetcsép |
|
lakosság száma |
2343 fő |
|
terület |
1820 ha |
|
közigazgatási jogállás |
község |
|
település központjának gps koordinátái |
47.26507°, 18.96828° |
|
település központjának tengerszint feletti magassága |
100 m |
Szigetcsép a Csepel-sziget középső részén, a Ráckevei-Duna és a Duna főága között fekszik, Budapesttől 30 km-re. Autóval az 5101-es számú közúton, tömegközlekedéssel a Ráckevei Hévvel ill. a Csepel és Makád között közlekedő menetrend szerint autóbuszjárattal közelíthető meg.
A község korai lakottságáról rézkori leletek és a falu határában feltárt vaskori temető tanúskodik. Első írásos említése 1283-ból származik „Cséptelek” néven. A török uralom alatt, más falvakhoz hasonlóan, Szigetcsép is elnéptelenedett. 1706 táján rácok települtek be a községbe, majd németek érkeztek, akik magukkal hozták a szőlőtermesztés kultúráját. A település a mai területére, a Dunától távolabbra, az 1838-as árvíz után költözött. A község azonban így is veszélyeztetve maradt a Duna áradásaival szemben, ezért az 1878-as árvíz idején, amikor már csak csónakkal lehetett közlekedni a falu főutcáján, elkezdték a védgát kiépítését.
A Szigetcsépre érkező turisták a Duna-mentén fűzekkel és nádasokkal kísért holtágakat, „hókony”-okat láthatnak, amelyeket a Duna jeges áradása hagyott maga után. A hókonyok ma kiváló horgászhelyek. A Duna partján, nádasokból alkotott szigeteket, úszólápokat fedezhetünk fel. A víz és a vízpart védett, ritka növény- és állatfajoknak nyújt élőhelyt. Megcsodálhatjuk itt a sárga tavirózsát, a mocsári nőszőfűt és a hússzínű kosbort. Ha óvatosan és figyelmesen járunk ezeken a területeken láthatunk pl. bütykös vízicsibét, mocsári teknőst, bölömbikát, törpegémet, vízicickányt és vidrát is.
A község hangulatos utcáin sétálva érdemes megtekintenünk a szerb ortodox, a katolikus és református templomot is. Az 1768-ben copf stílusban épült szerb ortodox templom értékes dísze az 1907-ben felújított ikonosztáz. A római katolikus, Szent Teréz- templomot, Mária Terézia építtette 1755-ben. A templom mellett kialakított kertre, zarándokhelyre méltán büszkék a falu lakói. A kertben a Fatimai Szűzanya szobor köré sziklakertet, Kálvária dombot, Szt. István-kápolnát, Medjugorjai Szűzanyának épített kápolnát és a lourdesi barlang hasonmását helyezték el. A református templom modern épületét Erdélyből származó fazsindelyes tető díszíti. A templom előtt a községben lévő három egyház összetartozását kifejező emlékmű áll. A faluban immár negyedik alkalommal kerül megrendezésre a Huculösvény nevű lovasverseny, amely során a lovasoknak egy 2000-15000 m hosszú akadálypályán kell végigmenniük.
források: http://www.szigetcsep.hu/, http://hu.wikipedia.org/wiki/Szigetcs%C3%A9p, http://www.lovasok.hu/index.php?i=24728