Szentendre

Szentendre a Duna jobb partján, a Szentendrei-szigettel szemközt található. Nevét a Várdombon, Szent András tiszteletére emelt templomról kapta. Autóval, busszal és HÉV-vel is gyorsan megközelíthető a fővárosból, séta- és kirándulóhajók is rendszeresen járnak erre. A gyönyörű természeti környezetben fekvő település keleti oldalán dombok, hegyek magasodnak. Művésztelepei, múzeumai és galériái nyomán az élő képzőművészet városaként is emlegetik a települést. Budapesten kívül talán sehol nem találunk annyi múzeumot és kiállítótermet, mint Szentendrén.  

A középkorban szépen gyarapodó település fejlődését a török hódoltság hosszú időre megakasztotta. A folyamatos csatározások elől népessége a Szentendrei-szigetre menekült, így a város az 1500-as évek végére szinte teljesen elnéptelenedett. A XVII. század végén, a törökök kiűzésének idején hatezer szerb kapott a településen letelepedési engedélyt, akik Nándorfehérvárról és környékéről érkeztek. Az egyazon faluból származók az új hazában is összetartottak, saját templomokat építettek, amiket szülőfalujukról neveztek el. A szerbek mellet magyar, görög, dalmát és német családok költöztek ide, így egy rendkívül különleges mozaiktelepülés jött létre, ahol az ugyanarról a vidékről származó nemzetiségek egy csoportban telepedtek le, többnyire saját templomuk körül. A XVIII. században virágzott a kereskedelem, a szőlészet és a kézművesség ami gazdagságot hozott a falu lakóinak. Ebben az időben épült a városközpont házainak nagy része. A XIX. században Budapest térnyerése miatt a város fejlődése megrekedt, ám ennek köszönhetően megmaradt a település mediterrán hangulatú, kisvárosias arculata, barokk stílusú polgári házaival és macskaköves utcáival. 

A város leglátogatottabb turisztikai látványossága a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, mely Magyarország népi építészetét mutatja be, tájegységekre lebontva (pl. Felső-Tiszavidék, Bakony, Tokaj-hegyalja). Az eredeti helyükről áttelepített épületek hiteles bútorokkal és használati tárgyakkal mutatják be a XVIII. század közepétől a XX. század elejéig tartó időszak lakáskultúráját, gazdálkodását, és a korabeli emberek életmódját. Európa leghosszabb (2,2 km) múzeumi vasútja is itt található. Az akadálymentesített szerelvényt egy ipari műemléknek számító Ganz-Jendrassik motorvonat húzza.

A Fő téren található Ferenczy Múzeum  1951-ben alakult. A Ferenczy Károly festőművész nevét viselő intézmény névadója a XIX. század végén élt pár évig Szentendrén és nagy szerepe volt abban, hogy a korabeli művészek figyelme a városra irányult. A múzeum a Ferenczy család öt tagjának kiemelkedő képzőművészeti alkotásait mutatja be. Az intézmény kezelésében több gyűjtemény és kiállítóhely áll, melyekkel szerte a városban találkozhatunk. Találunk például képzőművészeti emlékkiállításokat, tömegközlekedési múzeumot, gasztromúzeumot és szerb egyházi múzeumot is a településen.

Az óvárostól északra, a 11-es út mentén juthatunk el a Pap-szigetre. Ez az apró sziget egy őspark, ahol strand, úszómedencék és különböző sportolási lehetőségek (pl. evezés, vízisízés, kötélpálya) várják a turistákat. Különböző komfortfokozatú szálláshelyeket találunk itt a kempingen át egészen a panziókig és motelekig. A sziget kiváló kiindulópontja a vízi és szárazföldi kirándulásoknak. A Szentendrén elérhető egyéb szabadidős programokról és kulturális rendezvényekről a Dumtsa Jenő utcai Tourinform irodában kaphatunk bővebb felvilágosítást.

források: Dr. Dénes György: Budapest és a Dunakanyar. Carthographia, Budapest. 2001, http://www.szentendre.hu/, http://hu.wikipedia.org/, http://skanzen.hu/