Hercegszántó

Hercegszántó a szerb határ közelében, Bajától 30km-re délre található. Gépjárművel az 51-es főúton közelíthető meg. A község nevét okiratban először „Zanthow” alakban említik Szent István király uralkodása alatt, aki a falut a veszprémvölgyi apácáknak adományozta. A török uralom alatt a falu elnéptelenedett. A mocsaras ártér védelme miatt a község csak lassan népesült be újra, a betelepülők főként Szerbiából érkeztek.  A település nevében a „Herceg” előtag arra utal, hogy a birtok a XV. század elején a szekcsői Herceg család tulajdonában volt. A település utótaga a „szántó” szó a helyi szerbek legendája szerint a „sante” jégtábla szóból ered, mivel a szájhagyomány szerint a falut télvíz idején a zajló Dunán jőve alapították meg.

A falu szélétől 800 méterre található a Vodica-Máriakert kegyhely, zarándokút. A kegyhelyet hivatalosan 1838-ban az akkori kalocsai érsek ismerte el és szentelte fel az itt fekvő kápolnát. A kápolna mellett található a Föld legnagyobb Szűz Mária szobra (10, 53m magas), amelyet egy bajai polgár építetett hálából 1933-ban. A falu nevezetességei közé tartozik  a Karapancsai Vadászkastély, amelyet a századfordulón Albrecht királyi főherceg építetett neobarokk stílusban. Az őspark közepén található vadászház, ma I. osztályú szálláslehetőséggel várja a látogatókat. A Karapancsa Kiskastélyban múzeum került berendezésre, ahol a térség erdő- és vadgazdálkodásával, mezőgazdaságával, valamint néprajzával kapcsolatos emlékek láthatók. Érdemes megtekinteni még a falu központjában álló római katolikus és szerb ortodox templomot is. Az aktív kikapcsolódásra vágyókat horgászási, vadászati, csónakázási és változatos túrázási lehetőségek várják.

források: http://hercegszanto.hu/, http://hu.wikipedia.org/wiki/Hercegsz%C3%A1nt%C3%B3, http://www.bucsujaras.hu/hercegszanto/index.html, http://www.gemenczrt.hu/index.php?apps=content&c_id=45