Harta

Harta a Duna bal partján, Solt és Dunapataj között fekszik, Budapesttől 100 km-re délre. Közúton a településen áthaladó 51-es főúton, vasúton a Kunszentmiklós-Dunapataj vonalon juthatunk el a községbe. A település és környéke a természet, valamint a népi és nemzetiségi hagyományok iránt érdeklődő turistáknak jelent kiváló célpontot.

Az ősidők óta lakott település a történelem során kétszer is elnéptelenedett. Először a tatárjárás, másodszor a török hódoltság ideje alatt. A falu újkori története 1723-ban kezdődött, amikor Ráday Pál birtokára megérkeztek az első német családok a Rajna-vidékről. Elszigetelt közösségük erősen őrizte a népi hagyományokat, a szomszédos magyarokkal és szlávokkal csak minimális kapcsolatot tartottak fent. A Német Nemzetiségi Tájház hitelesen mutatja be a német lakosság lakáskultúráját. A híres, egyedi színvilágú hartai bútorokat német asztalosok készítették, a festést az asszonyok végezték. A székek támláit barokkosan formázták, a szekrények tetejére és az ágyak sarkaiba különböző állatokat faragtak. A tájházban megtekinthetők a helyi szövés- és hímzéskultúrához kapcsolódó tárgyi emlékek, és a német nyelvterületen is páratlan népviselet. A település sajátos rendezvénye a Bodzaünnep. Célja hogy ápolja a különböző bodzából készült termékek készítésének hagyományát, és bemutassa a növény széleskörű felhasználásának lehetőségeit. A rendezvény központi eleme a bodzalekvár főzés.

A településhez tartozó Duna part és a Felsőzátonyi-sziget (Duna-sziget), melyre híd vezet át, természetvédelmi terület. A Hartától keletre fekvő Miklapuszta ugyancsak a Kiskunsági Nemzeti Park része, tavasszal ellepik az itt megpihenő vándormadarak, melyek között néhány igen ritka fajt is találunk. Harta és Dunatetétlen határában található a Böddi-szék nevű szikes tó, melynek különlegessége abban rejlik, hogy védett és fokozottan védett madárfajok Közép-európai jelentőségű fészkelő-, pihenő- és táplálkozó helye. Ha jobban meg szeretnénk ismerni Böddi-széket és állatvilágát, járjuk végig a 10 állomásból álló Széki lile tanösvényt.

források: dr. Dusek László: Az Alföld. Cartographia, Budapest. 2000, http://www.harta.hu/, http://hu.wikipedia.org/, http://www.vendegvaro.hu/