Budapest

Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, gazdasági, közlekedési, művészeti és idegenforgalmi központja. Történelmi emlékei, kultúrája, kikapcsolódási és szórakozási lehetőségei több, mint kétmillió turistát vonzanak évente. A világon kevés helyen képviseli magát olyan sok építészeti stílus, mint Budapesten. Található itt barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, neobarokk és eklektikus épület is. A XX. század elején virágzó szecessziós stílusnak több jelentős épület (pl. Iparművészeti múzeum, Postatakarékpénztár) állít emléket. A városban 223 múzeum és galéria várja az érdeklődőket, köztük nemzetközi jelentőségű gyűjtemények. A turisztikai látványosságokat szervezett gyalogos, buszos és hajós városnéző túrákon tekinthetjük meg. Érdemes felkeresni a turisták körében igen népszerű tematikus programhajókat (pl. tánchajó, borhajó) is. A belvárosból induló sétahajók a Dunakanyar jelentősebb településeit keresik fel, például Szentendrét, Visegrádot és Esztergomot. Budapest, Pozsony és Bécs között egész évben biztosított a hajóforgalom.

A várost a Duna 30 kilométer hosszan szeli át, nyugati oldalán a Budai-hegység dombjai emelkednek, keleti oldalán a Pesti-síkság terül el.  Budapest egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik. Területén barlangok, természetvédelmi területek, szőlőültetvények és több mint 100 ásványvizes és termálvizes forrás található. A természetesen és mélyfúrásoknak köszönhetően felszínre törő, különböző hőfokú és összetételű vizek nevezetes gyógyfürdővárossá tették Budapestet. A város központjában található, 2,5 kilométer hosszú, autóforgalom elől elzárt Margit-szigeten parkok, sétányok, sportpályák várják a kikapcsolódásra vágyókat. A szigeten sportuszoda, strand és szálloda üzemel. Nyaranta szabadtéri színházi előadásokat tartanak itt. A szigettől északra található Hajógyári-sziget Európa egyik legnagyobb könnyűzenei fesztiváljának ad otthont.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága kulturális kategóriában 1987-ben emelte világörökségi rangra a budapesti Duna-partot. Indoklásuk szerint amellett, hogy kiemelkedően szép látképpel rendelkezik, jól szemlélteti a főváros történelmének különböző időszakait. A 60 hektáros terület a Margit-hídtól a Szabadság-hídig tart. A világörökség részét képezi a budai oldalon található Várnegyed. A Várhegy fennsíkján IV. Béla építtetett először várat a XIII. században. Az itt található Budavári Palota a város egyik jelképévé vált. A Halászbástya neoromán kilátóteraszairól elénk táruló panoráma különleges látványt nyújt a pesti oldalra. A Szentháromságtéren álló Mátyás templom, más néven Nagyboldogasszony templom több, mint 700 éves története során országos jelentőségű események (koronázások, királyi esküvők stb.) színhelye volt.

A főváros egyik legősibb lakott helye a Várhegytől délre található Gellért-hegy, mely barlangjával és hévízforrásaival  ideális letelepedési helynek számított. A tetején álló Szabadság szobor 170 méterrel magasodik a város fölé. A hegy tetején az 1948-49-es forradalom és szabadságharc után erődöt építettek (innen kapta a Citedalla nevet), melyet az 1960-as években idegenforgalmi célokra alakítottak át. A Citadella vonzerejét elsősorban páratlan panorámájának köszönheti. A hegy tövében épült szecessziós Gellért Gyógyfürdő és Szálló szintén a világörökségi területen fekszik.

A pesti oldal is számos védett épülettel büszkélkedhet, melyek közül a legjelentősebb az Országház. A Duna-parton álló monumentális épület közel 270 méter hosszú, legnagyobb szélessége 118 méter, kupolája 96 méter magas, mely a 896-os honfoglalásra utal. Itt ülésezik a Parlament és itt őrzik a több mint ezer éves Szent Koronát, valamint a jogart, az országalmát és a koronázási kardot. A Budapest jelképének számító Országház megjelenésében neogótikus hatást kelt, de reneszánsz és barokk stílusjegyek is felfedezhetőek benne. Innen dél felé haladva található jelentősebb épület a Grasham-palota, a Magyar Tudományos Akadémia Épülete, a Pesti Vigadó, a Belvárosi Plébánia-templom és a Corvinus Egyetem épülete. Ennek a Világörökségi területnek a része, a Margit, a Lánc, az Erzsébet és a Szabadság híd is. Az UNESCO a területet 2002-ben kibővítette az Andrássy úttal, mely a belvárost köti össze a Hősök terével. Ezen az úton található az Opera és az európai kontinens első földalatti vasútja, melyet 1896-ban, a millennium megünneplésének évében, adtak át.

A város, egyedülálló turisztikai látványosságai mellett, az aktív kikapcsolódásra vágyóknak is számos lehetőséget nyújt. A kerékpárosoknak érdemes felkeresniük a Duna budai oldalán kialakított kerékpárutat, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A sportolni vágyókat uszodák, lovardák, gokart és golf pályák, barlangászati lehetőség, különböző sportlétesítmények, valamint télen műjégpálya és a János-hegyen, elegendő hó esetén síelési lehetőség várja. A repülő sportok szerelmesei a Hármashatár-hegyen kipróbálhatják a sikló-, és ejtőernyőzést, a vitorlázó repülést és kisebb motoros gépekkel is repülhetnek. A bakancsos turisták a Budai-hegységben több túraútvonal közül választhatnak. Kedvelt célpont a János-hegyen található Erzsébet kilátó, amely Budapest egyik legszebb kilátóhelye. Az 528 méter magas hegyről libegővel érkezhetünk vissza a városba. A belváros hangulatos utcáin éttermek, cukrászdák, kávézók és különböző üzletek várják a turistákat. Az augusztus 20.-án, az államalapítás ünnepén, rendezett tűzijáték, a Budai Várban, ebben az időben, tartott mesterségek ünnepe, és a Vörösmarty téren rendezett hagyományos karácsonyi vásár mind az itt élők, mind a külföldről érkező látogatók számára egyedülálló élményt nyújt.

források: http://hu.wikipedia.org/, http://www.magyarorszag-szep.hu/, http://www.budapest-regio.hu/

Dr. Dénes György: Budapest és a Dunakanyar. Carthographia, Budapest. 2001