Bátya

Bátya az 51-es út mentén, Kalocsától 3 km-re, délre fekszik. A honfoglalás előtt, a IX. században avarok és szlávok laktak a területén, később a törökök pusztítása folytán sokan elhagyták a falut. A megmaradt magyar lakosság mellé rácok költöztek. A két nép együttélése során alakult ki a sajátos bátyai kultúra, melyben magyar és délszláv elemek keverednek.

Bátya a XX. században a térség paprikafeldolgozó központja volt. Az egykor itt állt paprikamalomnak mára nyoma sem maradt, azonban a házi feldolgozás ma is jelentős. Ősszel paprikafüzérek díszítik a házakat és sokan készítenek paprikás rétest. A település egyetlen temploma, amely Kisboldogasszony nevét viseli, a XVIII. század végén épült. A főúton találjuk a második világháború hőseinek tiszteletére állított emlékművet, valamint a patinás Szent János szobrot.

A községben rendezett Rác Préló a magyarországi délszláv kisebbség egyik legjelentősebb rendezvénye. Két állandó fellépője a Rozmaring népdalkör és a Vodenica néptánccsoport. A Prélót farsang idején, a művelődési központban tartják és rendszerint hajnalig tartó táncolásba torkollik. A rendezvényt másnap a „Hordósirató, Bőgőtemető” estje követi. A bátyai fokhagymafesztivál évről évre több ezer látogatót vonz. A résztvevők szépen berendezett és feldíszített sátrakban készítik a különböző, fokhagymát tartalmazó ételeket, melyeket több kategóriában mérnek össze. A gasztronómiai verseny az itt élő emberek rendkívül széleskörű és változatos fokhagyma felhasználásából ered.

források: http://www.batya.hu/, http://hu.wikipedia.org/, http://www.vendegvaro.hu/